A megváltozott életforma és táplálék megváltoztatta alkatunkat és egészségünket.

A megváltozott életforma és táplálék megváltoztatta alkatunkat és egészségünket.

Ha megvizsgáljuk a mezőgazdaság történetét emberi generációs időben mérve (a lánygyermek születésétől annak első gyermekének születéséig eltelt idő, amely átlagosan 20 év körül volt), azt állapíthatjuk meg, hogy az emberiség az őskortól a 1800-as évekig a mai fogalmak szerint csak öko/biogazdálkodást folytatott. Az ipari forradalommal megkezdődött az agráriumban is a munkát könnyítő gépek használata, de a táplálék még mindig bio maradt. Ez kb. 10 generációnyi idővel ezelőtt történt. Lényeges változás a második világháborút követően (2-3 generációval ezelőtt) a nagyüzemi, vegyszeres mezőgazdaság bevezetésével következett be. Az elvárosiasodás magával hozta a nem helyben termelt, és nagyüzemi módszerekkel előállított táplálék fogyasztását. A gazdálkodásból agrobiznisz lett, a házi/falusi termékek helyett a boltból kerül a legtöbb élelem az asztalra. Az egészséges táplálék előállítása és a gazdaságosság érdekellentétbe került. Ez az ellentét napjainkban sajnos, a növekvő elvárosiasodással egyre fokozódik.

A növénytermesztésre jellemző a vegyszeres monokultúra hibrid vetőmagok használatával, és a vetőmagválaszték folyamatos leszűkülésével. A hibrid vetőmagok kiválasztásánál a termék mennyisége, és nem a minőség vált meghatározó tényezővé. A termékek tápanyagtartalma, elsősorban a vitamin és ásványianyag tartalma folyamatosan csökken, és ez kihat az emberek és állatok egészségére.

Az állattenyésztésben is a nagyüzemi módszerek dominálnak. Az állatok méretét, növekedését felgyorsítják a mesterséges diétákkal, hormonokkal és antibiotikumokkal. Így az állati termékek tápértéke is megváltozott.

A tápérték változásával az egészségünk is megváltozott, egyre terjed a minőségi éhezés, az az állapot amikor a szervezet a napi táplálékból nem jut elég vitamin és ásványi anyaghoz. Ennek velejárója az elhízás, mely ma már akkora probléma a Földön, mint az éhezés. A helyzet javítására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlja a folyamatos vitamin és ásványianyag tabletta szedést.

Az intenzív vegyszerhasználat miatt a táplálék tartalmazza a termesztés során használt vegyszerek maradékait és bomlástermékeit. Ezek a táplálékból kimutathatóak és a felmérések szeint sajnos az élelmiszerek vegyszerszennyeződése, különösen az egészségesnek mondott gyümölcsök és zöldségek esetében, gyakori. A hazai és a külföldi termékekben egyaránt előfordul nem megengedett szennyeződés, de a hazai termékekben ez kisebb mértékű. Sajnos ezek a vegyszerek és szermaradékok a táplálékból bekerülnek a szervezetünkbe és kimutathatóak az emberek véréből korra, nemre és lakóhelyre való tekintet nélkül. Átlagosan a magyarok vérében 77 vegyszer található, ezekből számos nem ürül ki a szervezetből, vagy bizonyítottan káros hatásokat mutat.

A vitamin, ásványianyag és más egészséget védő anyagok csökkenéhez hozzájárul az élelmiszerek vegyszermaradák és bomlásanyaggal való szennyezettsége, amely mára bizonyítottan felelős a civilizációs betegségek (a rák, az allergia, a keringési rendellenességek, a hormonzavarok, az idegredszeri problémák, stb.) kialakulásáért. A helyzeten csak akkor tudunk segíteni, ha visszaállítjuk az agráriumban a gazdasági érdekek és az egészséges élelmiszer előállításának egybeesését. Amire a magyar embernek szüksége van az a vegyszermentes, egészséges és tápláló élelem, amelynek előállítása nem rombolja a környezetet. Ez a cél hosszútávon csak az ökológiai gazdálkodással érhető el.

Prof. Bardócz Zsuzsa : A XXI. század táplálkozás élettani kihivásai / elhangzott előadás, II. Földész Fórum 2014. március 21, Nyíregyháza,